Sokan sokféleképpen használják Magyarországon a turisztikai termék fogalmát. Sokan az ajándékboltokban, múzeumi boltokban kapható ajándéktárgyakról is úgy gondolják, hogy az turisztikai termék, hiszen jobb esetben tudatos termékfejlesztés eredményei és turisták vásárolják. Mások a szálláscsomagokra és / vagy a turisztikai céllal fejlesztett attrakciókra használják a kifejezést. Az elmúlt napokban több olyan konferencián voltam, ahol az előadók, résztvevők arra panaszkodtak, hogy az attrakciófejlesztés után kitették a NYITVA táblát, mégse dől a vendég, s nem értették, miért. Az ok pedig nagyon egyszerű: az attrakció önmagában még nem turisztikai termék, ehhez még sokmindent hozzá kell tenni. Lássuk tehát, mi kell ahhoz, hogy egy attrakcióból turisztikai termék váljék!

A szakirodalom szerint a turisztikai termék 6 komponensből áll össze:

1. Attrakció - enélkül nincs turisztikai termék. Ha nincs, ami egy desztinációba odavonzza az embereket, akkor ott nem lesz idegenforgalom. Az attrakció azonban számos dolog lehet: természeti különlegesség, épített örökség, történelmi örökség, kulturális vagy művészeti különlegesség, stb - viszont azt ki kell emelni, hogy ha ez az attrakció nem egyedi, akkor nem válik turisztikai vonzerővé, maximum kiegészítő vonzerővé. 

2. Hozzáférés, megközelíthetőség - kétségtelen, hogy ha egy hely megközelíthetetlen, akkor nehéz belőle turisztikai terméket faragni. A mai világban azonban lehet abból is előnyt faragni, ha egy desztináció nehezen megközelíthető, hiszen az extrémitás ugyanolyan vonzó tud lenni, mint a gyors és kényelmes érkezés egy desztinációba. Ugyanakkor ha előzetesen nem hívjuk fel a vendég figyelmét az extrém körülményekre vagy ha nem a valóságot mutatjuk be, könnyen elriaszthatjuk a vendégeket.

3. Aktivitás -  Ugyanazt az attrakciót minden célcsoport számára másképp kell kínálni. Más-más befogadói élményt nyújt a Bükk hegység annak, aki egy vendégház ablakából bámulja, megint mást annak, aki túrázik, megint mást, aki kisvasúton csodálja vagy egy sziklamászónak, barlangásznak. Ugyanaz az attrakció, mégis más-más élményt nyújt. Amikor terméket fejlesztünk, ezért kell nagyon tisztában lenni a célcsoportokkal és azok igényeivel.

4. Szolgáltatások -  Megfelelő szintű és mennyiségű szolgáltatás nélkül nem beszélhetünk turisztikai termékről. A szállás, étkezés, a biztonság, a közlekedés, a szórakoztató programok, stb. megléte alapfeltétel. 

5. Képzett személyzet - Sajnos Magyarországon sokszor elfelejtik, hogy a megfelelő minőségű turisztikai termékekhez megfelelő mennyiségű és tudású munkatársakra is szükség van, s a megfelelő humán erőforrást - kényszerből vagy költséghatékonyságból - a minimumra redukálják, illetve sokszor a képzettségük nem megfelelő. 

6. Promóció - Magyarországon ez a másik eleme a turisztikai termékfejlesztésnek, ami valahogy mindig feledésbe merül, illetve mire idáig jut a termékfejlesztés, elfogy a forrás. Ennek köszönhető, hogy még a jól összepakolt turisztikai termékek jelentős része sem válik eladhatóvá - folyamatos és jól végiggondolt marketingmunka nélkül ugyanis a legjobb termék is eladhatatlanná válik. 

A fent említett konferenciákon több előadó azt elemezte, mi a baj a kulturális turisztikai attrakcióinkkal, mit kellene tenni annak érdekében, hogy ezek az attrakciók vendégeket vonzzanak. Nos, a fentiek alapján talán látszik is a válasz: attól, hogy van egy múzeumunk, egy várunk, egy kastélyunk vagy egy természeti csodánk, ha pusztán ennyi áll rendelkezésre, keményen neki kell fogni a termékfejlesztésnek, s a fentiek közül egyetlen komponensről se szabad elfelejtkezni a fejlesztés során - egyébként nem lesz belőle turisztikai termék.

Javasolt szakirodalom: Jennifer Stange, David Brown: TOURISM DESTINATION MANAGEMENT. ACHIEVING SUSTAINABLE AND COMPETITIVE RESULTS. https://www.usaid.gov/sites/default/files/documents/2151/DMOworkbook_130318.pdf