Nem titok, hogy markánsan nincs jó véleményem az elmúlt időszakban létrejött számos kulturális attrakcióról, még kevésbé arról, hogy a TDM-ek hogyan emelik be ezeket az attrakciókat a turisztikai élménykínálatba. Meggyőződésem, hogy a kulturális attrakciók csak akkor lehetnek hosszú távon is vonzók, ha a TDM szervezetnek sikerül ezekre építve vonzó turisztikai termékeket formálni. Ráadásul ez az a terület, ahol a leggyorsabb változtatásokra van szükség - gyakorlatilag az átadást követően folyamatosnak kell lennie a tartalmi változtatásoknak ahhoz, hogy ne 20 évente egyszer akarja valaki felkeresni az adott látnivalót. Kimondható: a vidéki Magyarország kulturális turisztikai attrakciói eddig nem váltották be azokat a reményeket, miszerint ezek lesznek majd a vidéki magyar turizmus fellendítői, s ha a mostani tendenciák folytatódnak, nem is várható változás. 

A kulturális attrakciók esetében már a tervezés és a megvalósítás során is probléma volt a célcsoportok meghatározása. Tudomásul kell vennünk, hogy az a generáció, akinek most fejlesztünk, már az internet világában nő fel - számukra már nem újdonság egy LCD kivetítő, egy touch monitor vagy egy okostelefonos alkalmazás - a fejlesztéseknek tehát ennél többet kell tudnia nyújtani ahhoz, hogy 5 év múlva is legyen célközönsége. 

További probléma a sablonosság. Nézzük meg, hány "élő vár" van kialakulóban az országban, s hány múzeum, amelynek a kiállítása néhány éve még nagyon trendi volt, viszont amikor már két tucat van belőle az országban, hogyan válik sablonossá.  

Mit kellene a TDM-eknek tenni, s milyen irányba kellene a kulturális attrakciófejlesztéseknek mozdulni? Az alábbi vázlatos gondolatokat vitaindításnak szánom. 

Honnan indulunk - TDM-ek nálunk és más nemzeteknél

• Basel TDM szervezete - alapítás 1890, állandó munkatársak létszáma 52 fő
• Marseilles TDM szervezete - alapítás 1969, állandó munkatársak létszáma: 52 fő
• Graz TDM szervezete - alapítás: 1990, állandó munkatársak létszáma: 30 fő

Az átlagos termékfejlesztési és marketingbüdzsé a TDM-ek esetében Nyugat-Európában: kb. 450 millió forint / év

Nálunk:

• Gyenesdiás - alapítás: 2002
• Miskolc - alapítás: 2012 szeptember, állandó TDM munkatársak száma: 18 fő

Átlagos TDM büdzsé: 20-30 millió forint, amelyben a működés és a marketing is benne foglaltatik. 

Nehézkesen induló termékfejlesztés...

- Ugyan a TDM szervezeteknek már közel egy évtizedes múltja van, a megfelelő mennyiségű és minőségű humán erőforrás hiánya miatt a legtöbb TDM szervezet még a "saját háza táján" sem rakott teljesen rendet

- Az elindult hálózatos, nagyrészt INTERREG-es termékfejlesztési projektek egy jelentős része igazi eredményt nem hozott, a projekt a táblázásnál/prospektusoknál nem, vagy csak névleg lépett tovább

- A TDM és /vagy klaszterpályázatok nem ösztönözték a TDM-eket az országon belüli valós, közösen megvalósított termékfejlesztésre - noha nem mondható, hogy a TDM-ek között valós verseny alakult volna ki.

... és a nehézkes jelen

- a TDM munkaszervezetek munkatársainak nagy része nem elkötelezett a saját desztinációja mellett, a valós "vállalati" irányítási modell a legtöbb helyen nem működik,nincs kreatív csapat, amely egy-egy projtekben az elejétől a végéig menedzselt desztinációs szintű és / vagy tematikus termékfejlesztéssel foglalkozna

- a szervezetek nagy részénél az előző pályázati ciklusban számos termékfejlesztési terv megfogalmazódott, azonban ezek nem kreatív módon kerültek megvalósításra

Ne kezdjünk attrakciófejlesztésbe, ha...

• Még mindig attrakciófejlesztésben (építés) gondolkodunk, nem ÉLMÉNYfejlesztésben
• Nem hisszük el, hogy a valós értékeink mások számára élményként jelentkezhetnek, éppen ezért mesterséges, nem a desztinációba illő élménycsomagokat akarunk
• Sablonok alapján kezdünk neki a fejlesztéseknek is, hiányzik a kreatív ötlet
• Csak a táj adottságait nézzük, nem ismerjük a célközönséget, valamint hogy van-e egyáltalán igény az adott termékre

Irányok a jelenlegi attrakciók kialakításakor

Konzervatív: a meglévő kisebb-nagyobb attrakciók, értékek tematikus úttá fejlesztése, az attrakciók kínálatának valós fejlesztése nélkül

Fantasy: a meglévő értékek használata helyett egy teljesen új kínálat létrehozása a pillanatnyi siker és vendégforgalom növekedés érdekében

Amire szükség lenne véleményem szerint:

Innovatív: a meglévő örökségértékek szisztematikus, a 21. századi technikákat felhasználó fejlesztésével az értéket a mai befogadó számára is dekódolható élménnyé alakítani

És ha mégis nekifogunk...

- A fejlesztéseket, interpretációt a következő generációkra kell tervezni, akik egy teljesen más kulturális-szociális közegben nőnek fel

- A technikai fejlődés gyorsulása miatt az eszközrendszert, interpretációt max. 3 éves időszakonként szükséges megújítani a gyors generációs váltások miatt, éppen ezért tematikus fejlesztést nem szabad klasszikus projektként kezelni

Mi kell még?

• Tegyük trendivé az attrakciót!
• Nemcsak a termék kialakításánál, hanem a marketingmunka során is legyünk képesek az innovációra!
• Ne fogjunk neki, csak ha komolyan gondoljuk, hogy el is akarjuk adni, s ha a marketingre se sajnáljuk a megfelelő forrásokat!