Meggyőződésem, hogy a hatékony desztinációmenedzsment az általános, desztinációs szintű vendégközpontú minőségmenedzsmenttel kezdődik. Megfelelő és folyamatosan ellenőrzött minőségű szolgáltatások nélkül akkor sem fenntartható a turizmus, ha egyébként a természeti-gazdasági-társadalmi környezet és a marketingmunka eladná a térséget. Mindezek alapján szükséges nemcsak beszélni a minőségről, hanem végiggondolni azt, hogy Magyarországon hogyan lehet desztinációs szinten a minőségmenedzsmentet megvalósítani. 

Anélkül, hogy belefognék a TQM elméletének a bemutatásába, jelen összefoglalómban igyekszem az alapokhoz kapcsolódó gyakorlati intézkedési terv alapjait bemutatni, egyelőre az attrakciók és a TDM feladatait elemezve. A téma azonban megérdemli, hogy a későbbiekben további bejegyzésekben mutassam majd be a desztinációs szintű turisztikai minőségmenedzsment bevezetésének további feladatait, állomásait, illetve megosszam a bevezetéssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat. 

Ahhoz, hogy az egy adott desztinációba érkező vendégek minden tekintetben jól tudják magukat érezni, nem pusztán a szállások részéről szükséges a minőségbiztosítás, hanem szükséges az attrakciók desztinációs szinten egységes minőségbiztosítása is. Ebben azonban nem pusztán maguknak a létesítményeknek, hanem a vendégfogadáshoz szorosan kapcsolódó környezetnek a minőségbiztosítása is nagyon fontos – beleértve a parkolókat, a nyilvános WC-ket, stb.  A cél, hogy a vendégek folyamatosan és maximálisan elégedettek legyenek a térség kínálatával, s a szolgáltatói törekvések mellett az attrakciók részéről is mindent megtegyünk az elégedett vendégekért.

A minőségbiztosítás desztinációs szintű szempontrendszere

1. A vendégek fogadása

• Az első fogadtatás, legelső benyomás meghatározza az attrakció, program egész további megítélését, éppen ezért nagyon fontos az első látkép és a személyzettel való első találkozás
• Nagyon fontos, hogy az attrakció, mint élmény befogadása előtt milyen a vendégek fogadtatása, nemcsak a jegypénztárban, hanem pl. a kávézóban, parkolóban, stb. 

2. Az attrakció rendezettsége

• Általánosan a vendégfogadás a belépéstől a távozásig (tisztaság, vendégszeretet, tájékoztatás, rendezettség, vendégcentrikusság)
• A környezet rendezettsége (pl. mosdók rendezettsége, tisztasága, parkoló, kiszolgáló egységek, az az ott dolgozók vendégcentrikus viselkedése)

3. A tartalom bemutatása (múzeum, illetve nem fürdő típusú látnivaló esetében)

• A vezetés (személyes, audioguide vagy tablós/feliratos) értelmezés egyértelmű és könnyen érthető?
• Az értelmezéshez szükséges feliratok mindenki számára hozzáférhetőek? Vannak-e idegen nyelvi feliratok a küldőterületek nyelvén? Van-e nyomtatott útmutató a kiállításhoz, van-e audioguide vagy egyéb eszköz, amely lehetővé teszi, hogy ne csak a magyarok élvezhessék a programot? Személyes vezetés mellett van-e idegen nyelvű vezetés, ha van, a küldőterületek nyelvén is van-e?

4. Vendéglátás és kiskereskedelem

• Van-e shop, kávézó és / vagy étterem az adott attrakciónál? Van-e lehetőség üdítőt, kávét, nassolni valót vásárolni?
• Ha van étterem vagy kávézó, mennyire vonzó és csábító az étel és italkínálata, milyen az ételek és italok minősége?
• Mennyire jól megközelíthető és kényelmes az adott étterem vagy kávézó, mennyire tud a személyzet és a vendég könnyen mozogni, közlekedni az adott vendéglátóhelyen?
• Mennyire kell sokat várni az ételekre, illetve milyen a kiszolgálás minősége?

5. A személyzet felkészültsége, tudása, vendégbarát hozzáállása

• Milyen jól képzett és felkészült a személyzet?
• Be akarják-e mutatni teljes mértékben a tudásukat, felkészültségüket?
• Mennyire ügyfélközpontú a személyzet, mennyire kedvesek, mennyire nyújtják a szolgáltatást mosollyal?
• Van-e az ügyfeleket kiszolgáló személyzet körében megfelelő képzésben részesült rokkantsági és egyenlőség tudatosság?

A desztinációs szintű turisztikai minőségbiztosítás alapja, hogy az attrakciók önállóan is elkészítsék a saját minőségbiztosítási szabályzatukat és annak megfelelően történjék a munkavégzés és a fejlesztések megszervezése.

A desztinációs szintű minőségbiztosítás bevezetése minimum három lépcsős:

• a TDM munkaszervezeten belüli minőségbiztosítás bevezetése
• az attrakciók minőségbiztosításának bevezetése
• a turisztikai szolgáltatók minőségi standardjainak a lefektetése, a szolgáltatói minőségbiztosítás bevezetése minden szinten

Felelősségi és finanszírozási szintek

Alábbiakban azt mutatjuk be, hogy a város attrakcióinak általános minőségbiztosítása mely szinten, milyen felelősségi rendben és finanszírozásban kell, hogy történjen.

[1] Javasolt egységes, minden attrakcióra közösen használt desztinációs arculatú irányítási rendszert kialakítani, ami ebben az esetben a TDM feladata)

[2] A TDM feladata itt az adatbekérés módszertanának a meghatározása, illetve az adatelemek meghatározása (pl. külföldi, belföldi, honnan érkezett, korosztály, egyéni-csoportos, stb.)

[3] A TDM feladata a megfelelő mobil alkalmazás biztosítása

[4] Az adott attrakcióra vonatkozó egyedi tartalom minőségbiztosításához szükséges, hogy minden attrakció egyénileg, a saját adottságai alapján határozza meg saját minőségbiztosítási szabályzatában, hogy mire kell feltétlenül, minden körülmények között hangsúlyt helyezni.

[5] A modern attrakciók esetében elkerülhetetlen, hogy megfelelő minőségű étkezési lehetőség rendelkezésre álljon. Ez lehet egy büfé, kávézó, saláta- vagy szendvicsbár vagy étterem – a lényeg, hogy a vendég számára az attrakció kapcsán az összbenyomást negatívan befolyásolja, ha nincs étkezési lehetőség.