2016 őszén egy rádióinterjúban megkérdezték tőlem, mi a szakmai arc poeticám, hogyan látom a saját munkám, a feladataim, céljaim. Mit jelent TDM menedzsernek lenni ma Magyarországon? Mi lehet egy TDM menedzser számára a szakmai siker, s mi ennek a titka? Az interjú sokmindent végiggondoltatott velem. Néhány válasz a sok közül, a Miskolci Mosolyprogram első évének lezárása apropóján. 

Mi egy desztináció sikerének a titka, s mi a TDM menedzser feladata ebben?

Egy desztináció soha nem válhat sikeressé a helyiek motiváltsága nélkül. A siker titka az elérhető célok kijelölésében van, olyan célokéban, amelyekkel a turizmusban dolgozók azonosulni tudnak. Miskolci TDM menedzserként a legfontosabb feladatom a turizmus minden szereplőjének nap mint nap hitet adni – hitet, hogy Miskolc és környéke fejlődik és olyan desztinációvá válthat, amilyennek megálmodták, s hitet, hogy ehhez a saját minőségi munkájukkal és vendégszeretetükkel hozzájárulnak.

Az elérendő célhoz mindig több út visz – TDM menedzserként feladatom, hogy ha szembejön egy-egy probléma, azon ne fennakadjon a szervezet, hanem találjuk meg a megfelelő megoldást.

Miskolci Mosolyprogram díjátadó. Fotó: Juhász Ákos. Forrás: minap.hu 

Mit jelent ma TDM menedzsernek lenni? 

TDM menedzsernek lenni életforma. Itt az tud sikeres lenni, aki képes folyamatosan figyelemmel kísérni a nemzetközi trendeket, aki ismeri a legújabb best practice-ket nemcsak a desztinációmenedzsment, hanem az attrakciófejlesztés, minőségbiztosítás, gasztronómia és a hotelek világából is, s képes ezt a tudást nap mint nap a saját munkája során fel is használni.

Egy jó TDM menedzser életében nincs napi rutin, hiszen mindig a következő fejlesztést készíti elő – ugyanakkor képesnek kell lenni arra, hogy a Vendéggel, az összes szolgáltatóval, az Önkormányzatok munkatársaival és a külső partnerekkel is képes legyen megfelelően kommunikálni.

Ha pedig ez nem megy, a jó TDM menedzsernek tudnia kell félreállni is, hiszen a TDM menedzser egy missziót teljesít, így a munkája soha nem szólhat önmagáról, mindig a desztináció sikerességét kell előtérbe helyeznie. 

Konferencián, 2015-ben. 

Milyen kihívások várnak a vidéki turisztikai desztinációkra? 

Óriási nemzetközi versenyben vannak a desztinációk, s ebben a versenyben a következő években azok a vidéki úticélok lesznek képesek országos és / vagy nemzetközi viszonylatban is vonzóak maradni, ahol összehangolt fejlesztés valósulhat meg egy jól körvonalazott stratégia mentén, s amelyek képesek lesznek arra, hogy egyedi kínálatot magas minőségben tudjanak nyújtani a vendégeknek. Ez csak akkor tud jól működni, ha a stratégia megalkotásában és a munkaterv kialakításában is a szolgáltatói igényekre, a szolgáltatói véleményekre építünk, ugyanis a siker kulcsa a turisztikai szolgáltatók kezében van. Hiábavalóak lesznek a megaberuházások az attrakciófejlesztések terén, ha a szolgáltatók nem tudnak már most, a tervezéskor azonosulni az elképzelésekkel, a projektek csak jóval lassabban lehetnek sikeresek. 

A hazai desztinációk – s benne a turisztikai szolgáltatók - sikerét hosszú távon a kreatív tervezés és megvalósítás, valamint a piaci változásokhoz való gyors alkalmazkodás fogja meghatározni.Mindezek mellett kérdés, hogy a desztinációk hogyan lesznek képesek a közösségi szintű szolgáltatás-és termékfejlesztésben előre lépni. 

Mit jelent a közösségi termék- és szolgáltatásfejlesztés? Mitől más ez, mint a klasszikus turisztikai csomagalkotás és hogyan valósul meg Miskolcon?

A TDM-nek nem lehet célja, hogy szolgáltatásaival a turisztikai szolgáltatók versenytársa legyen. A szervezetnek olyan támogató fejlesztéseket kell megvalósítania, amely a lehető legtöbb turisztikai szolgáltató számára kínál plusz vendégszerzési lehetőséget, és amely a lehető legtöbb szolgáltató bevételeit növelni képes. A TDM szervezet termékfejlesztései minden esetben üzleti alapon működnek és fontos célja a bevételszerzés, azonban az is fontos cél minden esetben, hogy a létrejövő turisztikai termék képes legyen Miskolc és környéke egyedi értékeit bemutatni, különös tekintettel a gasztronómiai értékekre (helyi termékek), a természeti környezetre (barlangok, Bükk, stb.) és az épített örökségre (látnivalók, múzeumok, műemlékek, stb.).

A létrejövő új termékek célja minden esetben a turisztikai forgalom közvetlen növelése. Mivel Miskolcon belül is négy, különböző célcsoportokat vonzó városrész található eltérő vendégforgalommal, ezért szükséges a városrészek egyedi szolgáltatási csomagjainak a közösségi termékké alakítása is, amelybe a TDM szervezet minden esetben bevonja a TDM tag attrakciókat.

Projektjeink célja, hogy Miskolcon és környékén olyan programcsomagok váljanak elérhetővé az év minden szakában, amelyek segítik az átlagos tartózkodási idő növelését, s amelyek nem versenytársai az egyes turisztikai szolgáltatók szolgáltatásainak, hanem kiegészítik azokat. A támogató közösségi termékfejlesztések egy része Miskolc egészére terjed ki, és feladata a szolgáltatások összekapcsolása (pl. Miskolc Pass Turisztikai Kártya), vagy Miskolc egyes városrészeit erősíti (pl. a most kidolgozás alatt lévő Célpontban a belváros / a belváros színei program vagy a lillafüredi gyógyhelyfejlesztési projektek). A közösségi termékfejlesztési projektek minden esetben egyedi értékekre épülnek és nemcsak bevételszerzési és programbővítése, hanem kommunikációs funkciójuk is van. Pl. fontos kommunikációs cél lehet a desztináció környezeti fenntarthatóságának a kérdése, pl. a Zöld projektek. 

Lehet zöld egy TDM?

Bízom benne. Legalábbis mi ezt szeretnénk megvalósítani a kollégáimmal. Miskolc Green City és Smart City. Jómagam és kollégáim számára elsődlegesen fontos a szolgáltatások ökológiai lábnyomának csökkentése, a vendégek és a szolgáltatók felé tudatos kommunikáció a szolgáltatások fenntarthatóságáról. Éppen ezért a szervezet törekszik arra, hogy a lehető legkevesebb káros anyagot használjon (pl. műanyag), illetve igyekszik minél kevesebb papír alapú terméket előállíttatni a környezet védelme érdekében. Ennek érdekében pl. a Miskolc Pass Turisztikai Kártya előállítása esetében SmartQR kódos kártyatípust választott, ezáltal a vevőnek nincs feltétlenül szüksége sem plasztik, sem papír alapú kártyára, elég, ha a telefonján magával viszi a QR kódját.

Ha 5 szóban kellene összefoglalnia a saját arc poeticáját, mi lenne az?

Alázat, hit, szolgálat, stratégia és innováció.